Cseresznyelégy

A cseresznye és a meggy legjelentősebb gazdasági kárt okozó kártevője a cseresznyelégy. Kései fajtákon a fertőzés elérheti akár a 100%-ot is. Kárkép: a csereszenyelégy lárvája (nyű) a gyümölcsbe furkálva táplálkozik, fejlődik, és ennek következményeként a mag körüli részek elpépesednek elbarnulnak. A sérülés miatt a termés később elkezd rothadni. Fejlődésmenet: a cseresznyelégynek évente egy nemzedéke van. A bábok a talaj felső 10 cm-es rétegében telelnek át, és amikor a talaj tavasszal 12 celsius fok fölé melegedik elkezdődik a rajzás. Ez általában április közepe felé kezdődik és egészen július közepéig elhúzódhat. A legyek legszivesebben a fakorona déli, legmelegebb oldalán tartozkodnak. A megtermékenyült nöstények a petéiket a terméshéj alá rakják a tojócsövükkel. Általában a szinesedő terméseket kedvelik, de a zöld termésbe is rakhatnak tojásokat. A peték 6-10 nap alatt fejlődnek lárvává, majd a lárvák fejlődése 10-12 napid tart. A kifejlődött lárvák a földre vetik magukat 10-12 cm mélyre lefurakodnak és ott bábbá alakulnak.