Burgonyabogár

A burgonyabogár, krumplibogár vagy kolorádóbogár (Leptinotarsa decemlineata) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a levélbogárfélék (Chrysomelidae) családjába tartozó faj. 

Megjelenése
A kifejlett bogár 9-12 milliméter hosszú és 4-7 milliméter széles, ovális alakú, hátoldala erősen domború. A repülésre alkalmas egy pár recés szárnyat kemény kitinpáncél szárnyfedők takarják. Ezek élénksárgák, öt-öt fekete csíkkal, innen is a latin neve: decemlineata, ami tízcsíkosat jelent. A csíkok olykor középtájon összeérhetnek, ily módon H alakú mintát képezve, illetve néha a szomszédos sávok teljes hosszukban is összeolvadhatnak. A lárva mérete az utolsó, bábozódás előtti lárvastádiumban a hossza elérheti a 15 millimétert is. A báb narancsvörös, narancssárga vagy okkersárga, 7-9 milliméter hosszú.

Életmódja
A burgonyabogár egész nyáron aktív, télire beássa magát a földbe, átaludva ezt az évszakot (csak az imágó tud áttelelni). Miután tavasszal a felszínre jött, először fiatal növényeken kezd táplálkozni, utána indul meg a peterakás időszaka; a nőstények petéiket a tápnövény leveleinek fonákára helyezik, átlagosan 20-30 darabból álló petecsomókban. A kikelő lárvák többnyire csoportosan rágnak, míg a kifejlett bogarak többnyire magányosan élnek. Hazánkban évi két nemzedék fejlődik ki, a mediterrán éghajlatú országokban évente három nemzedék is kifejlődhet, tőlünk északabbra viszont jobbára csak egy-egy nemzedéke tud kifejlődni évenként. Nemcsak a lárva, de kifejlett bogár is igen súlyos kártevő, hiszen a bogarak az érési táplálkozásuk alatt 2-3-szor annyit fogyasztanak, mint a lárvák egész fejlődésük alatt. A krumplibogár 1-2 évig él. Legkedveltebb tápnövénye a krumpli, de előszeretettel fogyasztja más burgonyafélék levelét is. Teljes értékű tápnövénye még a padlizsán, a dinnyelevelű csucsor (Solanum heterodoxum) és a Solanum lacimiatum. Az imágók kártétele előfordulhat a paradicsomon és a ördögcérnán is, míg paprikán csak ritkán fordul elő. Kísérleti és megfigyelési adatok szerint szívesen táplálkozik a vadon termő burgonyafélék közül a nadragulyán és a beléndeken is, ezeken a teljes fejlődési szakasza végbemehet. Más vadon élő burgonyafélék legfeljebb az imágók számára nyújtanak táplálékot, a lárvák nem élnek meg rajtuk (ilyen például a csattanó maszlag), vagy éppen teljesen védettek a faj kártételével szemben (mint például a csüngő belénd (Scopolia carniolica) vagy a zsidócseresznye). A díszdohányok kivételével a dohányfajok és a petúnia ugyancsak ellenállóknak tekinthetők a krumplibogár kártételével szemben. Az állat rendkívüli genetikai változékonyságára, ezáltal a meglehetősen nagy alkalmazkodóképességére utal, hogy terjeszkedésének alig másfél évszázados időtartama ellenére már a XX. század második felére olyan földrajzi rasszai alakultak ki, amelyek akár több örökletes tulajdonságukban – így például tápnövény-specializációjukban – is eltérnek egymástól.

Szaporodása
Az ivarérettséget hathetes korában éri el. A párzási időszak tavasz végétől késő nyárig tart. A nőstény, a 2500 petéjét 20-80-as csomókban rakja le, a növények levelein. A petéből való kifejlődés 10-14 napig tart. Kikelés után, a lárva pirosas-rózsaszínű fekete pettyekkel, később sárgává válik. Két-három hét alatt teljesen kifejlődik, ezután a földbe ássa magát és bebábozódik. Rögtön a kikelés után rágni kezd. Egy nyáron akár három generáció is kifejlődhet.