Alternária

Az idősebb levelek általában érzékenyebbek, mint a fiatalabbak. Az első tünetek vizenyős foltok, amelyeknek a közepe többnyire fehér. A foltok szélei bebarnulnak vagy belilulnak, és a foltok felett és alatt a levél elsárgul. Idővel mindegyik folton barna vagy fekete koncentrikus gyűrűk képződnek. Ezek a gomba spóraképző területei. A betegség előrehaladtával a foltok ellephetik a levelet, így az elhervadhat  és elhalhat. Hasonló tünetek fordulnak elő a magszárakon, a fertőzött szárak meghajlanak, ami összezsugorodott magokat eredményez. A hagymafej fertőződése általában a nyakon keresztül történik. Ha a gomba behatol a hagymafejbe, a fertőzött terület eleinte élénksárga, végül azonban jellegzetes vörösborszínűvé válik.

A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁNAK FELTÉTELEI
A gomba micéliumként telel át a levélmaradványokon és növényeken. A spórák párás éjszakákon és 12 óránál hosszabb levélnedvesség esetén képződnek. Amikor a reggeli harmat felszárad, a spórák a levegőbe jutnak és szétszóródnak a hagyma szövetein. Fertőzés után a tünetek 1–4 nap elteltével jelennek meg. A betegség kialakulása hosszan tartó levélnedvesség esetén a leggyorsabb.

VÉDEKEZÉS
A fertőzést megelőzően kijuttatott széles hatásspektrumú gombaölős permetezés megfelelő védelmet nyújthat. A szórófejes öntözés helyett felületi öntözést alkalmazva, a föld jó vízelvezetését biztosítva és megfelelő ültetési távolságot hagyva csökkenhet a levelek nedvessége és a betegségre való hajlam. Ugyanez a hatás érhető el akkor is, ha a több évre nem hagymaféle növényekre váltunk.