Mezei acat

A mezei aszat (Cirsium arvense) a fészkesvirágzatúak (Asterales) közé sorolt őszirózsafélék (Asteraceae) családjába sorolt aszat (Cirsium) nemzetség egyik legismertebb faja. További magyar elnevezései: mezei acat, mezei bogáncs, kanadai bogáncs.

Megjelenése, felépítése
Legfeljebb másfél méter magasra növő, kétszikű lágy szárú. Bordázott szára esetenként fehéren molyhos. Tejnedve nincs. Erőteljes gyökérrendszere elágazó gyökerek emeletesen elrendezett szintjeiből áll. Karógyökere 3–4 m mélyre hatol. Mélyen fekvő gyökérlábai eredetileg függőlegesen futnak, később térdesen-csuklósan lehajlanak.
Hullámosan fodros, szórt állású, nyeletlen (azaz ülő) levelei közül az elsők fordított (inverz) tojásdadok, a továbbiak lándzsahegy alakúak, az egyszerűtől a szabdaltig hasogatottak; a levélhasábok csúcsán merev, sárga tövisekkel. A levelek színe kopasz, de fonákjuk lehet gyéren molyhos. A virágzat csak halványbíbor csöves virágokból áll. Sátorozó virágzata megnyúlt gömb alakú. Egyes példányain a fészkekben mindkét ivarú virág előfordul, másokon csak termős virágok nőnek. Termése sárgásfehér szőrbóbitás kaszat; egy-egy növény 3-4 ezer kaszattermést fejleszthet. A klasszikus gyógynövény terápiákban manapság kevéssé alkalmazott, régebben hánytató és vizelethajtó gyógynövényként volt ismeretes.